A pontos meghatározáshoz számításba kell venni a munkakörhöz törvényileg elvárt végzettséget, a munkaadó munkaviszonyra vonatkozó saját kritériumait, illetve az alkalmazni kívánt munkaerő végzettségeit.
A minimálbér összege 2022-ben Magyarországon bruttó 200.000,-Ft. A minimálbér a teljes munkaidőben alkalmazott dolgozók legkisebb bérének összegét szabályozza. Ez a bértípus a szakképzettség nélkül végezhető munkaköröknél alkalmazható, amelyeknél irreleváns a munkavállaló legmagasabb iskolai végzettsége és egyéb megszerzett szakképesítései, az életkora vagy a korábbi munkatapasztalatai.
Azonban, ha a jogszabály, a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó előírások vagy a munkaadó munkaviszonyra vonatkozó saját elvárásai szerint középfokú iskolai végzettséghez, középfokú szakképzettséghez kötött pozíciót tölt be, akkor a garantált bérminimum lesz a megállapítható legkisebb összeg. Ez ma Magyarországon bruttó 260.000,-Ft.
Úgy tűnhet, hogy a kettő bértípus élesen elválik egymástól, azonban nem mindig egyszerű megkülönböztetni a végzettséget nem igénylő és középfokú végzettséget igénylő munkaköröket.
Általánosságban elmondható, hogy a legkönnyebben a jogszabály által előírt munkaköröknél határozható meg a legkisebb bér összege.
Az Országos Képzési Jegyzék alapján pontosan megállapítható, hogy a leendő munkaerő végzettségei milyen képzettségi szintet érnek el. Az adatbázisban található képesítésekhez egy hétjegyű számsor tartozik, amelyből az első kettő számjegy határozza meg ezt a szintet. Egy középfoknak megfelelő képzettségnek legalább hármas számmal kell kezdődnie.
A Foglalkoztatások Egységes Osztályozási Rendszere a betölteni kívánt munkakör besorolásában, a KSH adatszolgáltatáshoz biztosított kitöltési tájékoztató pedig a pozíció szakképesítési elvárásaival kapcsolatban nyújt segítséget.
Továbbá az egyes pozícióhoz minden esetben ellenőrizni kell a jogszabályi vagy rendeleti előírásokat, amely „Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésről szóló 21/2010. (V.14.) NFGM rendeletben található.”
Tehát amennyiben a jogszabály egy adott pozícióhoz középfokú végzettséget ír elő, úgy a munkaadó nem alkalmazhat alapfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt, illetve a havi bér összege nem lehet kevesebb a garantált bérminimumnál.
Amennyiben törvényileg nincs szabályozva a munkakörhöz szükséges képzettség, úgy a munkaadó határozhatja meg, hogy milyen képesítéssel rendelkező munkaerőt alkalmaz. Azonban, ha az álláshirdetésben előírt szakképesítés legalább középfokú, úgy a garantált bérminimumnál nem lehet alacsonyabb a felajánlott bér összege.
A hatályos előírások alapján a munkaszerződésben minden esetben rögzíteni kell az alkalmazott alapbérét és a betöltendő munkakört. Az alapbér nem lehet alacsonyabb a fentiekben említett, munkakör vagy pozíció alapján járó bértípusnál, még akkor sem, ha további juttatások segítségével elérjük az jogszabályoknak megfelelő garantált bérminimum vagy minimálbér összegét. Ez alól nem képeznek kivételt az alkalmi munkavállalók sem, rájuk is ugyanúgy a fenti előírások érvényesek. A rendelkezésektől alacsonyabb bér megállapítása retorziót vonhat maga után egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során.
A fenti útmutató csak a kifizethető legalacsonyabb bér összegének meghatározásában nyújt segítséget. Ettől függetlenül figyelembe véve a vállalkozás gazdasági helyzetét, a versenytársaknál megkereshető fizetést, a szükséges szakképzettséget, tapasztalatot és a munkakörrel járó felelősséget, a munkaadó saját elbírálása alapján ítélheti meg a munkakörre leginkább alkalmas dolgozó fizetését.