Milyen cégformát válasszunk induló vállalkozás esetén?

Milyen cégformát válasszunk induló vállalkozás esetén?

Ha szeretnénk egy saját céget alapítani, sok fontos döntést kell meghoznunk. Ilyen például a cég neve, a székhely, a tevékenységek, a jegyzett tőke, az ügyvezető és tulajdonos meghatározása, valamint a vállalkozási forma.

A cégformáknál fontos figyelembe vennünk, hogy mennyi ideig szeretnénk üzemeltetni, milyen éves árbevétellel számolunk, milyen módon alakul a tulajdonosok száma és felelőssége, mennyi kezdőtőkénk van, milyen tevékenységi szektorban szeretnénk érvényesülni és hány munkavállalóval számolunk. Cikkünkkel megpróbálunk egy kis segítséget nyújtani a megfelelő cégforma kiválasztásában.

Egyéni vállalkozás

Indítását tekintve a legegyszerűbb vállalkozási forma. Az ügyfélkapun keresztül ingyenesen igényelhető a hozzá kapcsolódó igazolvány, de ha nem mi szeretnénk kinyomtatni, akkor 10 000 Ft-ba kerül. Az igazolvány megszerzésén túl regisztrálni kell vele az illetékes Kereskedelmi és Iparkamaránál, az önkormányzatnál, valamint az adóhatóságnál. Akkor is logikus választás az egyéni vállalkozás, ha főállás mellett szeretnénk valamilyen tevékenységet folytatni, azonban fontos megjegyezni, hogy a magánszemély felelőssége korlátlan és nem válik el egymástól a céges és saját vagyon. Vállalkozói bankszámlát csak akkor kell nyitni, ha áfás tevékenységet szeretnénk folytatni. A cégforma nagy előnye, hogy a többi típussal szemben bármikor szüneteltethető.

Közkereseti társaság

Ez a fajta vállalkozási forma leginkább a családi vállalkozásokra jellemző, mivel bizalmi alapokon nyugszik. Előnye, hogy alacsony kezdőtőke kell a beindításához. A tagsághoz általában 5 000 és 100 000 forint közötti összeget szoktak benyújtani. A tagok szavazati jogának arányát az induláskor befizetett összeg határozza meg. Hátránynak tekinthető, hogy a polgári törvénykönyv alapján a tagok „a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.”

Betéti társaság

A polgári törvénykönyv alapján minimum 2 személy szükséges egy betéti társaság beindításához. Ez a két személy a beltag és a kültag, de több fő esetén mindkét kategóriában lehetnek többen is. A beltagok felelőssége korlátlan, ők a teljes magánvagyonukkal felelnek a társasági vagyon által nem fedezett költségekért. A kültagok ezzel szemben csak a társasági szerződésben rögzített bevitt vagyonukkal vállalnak felelősséget. A Bt.-be bevitt vagyon lehet pénzbeli hozzájárulás, de lehet akár apport (tárgyi hozzájárulás) is. A tagokat - amennyiben másképp nem állapodnak meg - a hozzáadott érték arányában illeti meg a cég vesztesége és nyeresége. A minimális tőke összege nincs meghatározva, azonban az alapításhoz számolnunk kell egyéb költségekkel is, úgy, mint a bevitt vagyon, kamarai tagsági díj, ügyvédi munkadíj, illeték és a bankszámlanyitás költségei.

Korlátolt felelősségű társaság

Korlátolt felelősségű társaságot akár már egy ember is alapíthat, nincs megszabva a tagok száma, ellentétben a kezdőtőkével, aminek minimális összege 3 millió forint. Több tag esetén az egyének hozzájárulásának pedig el kell érnie a minimális 100 000 forintos összeghatárt, de ez nem feltétlenül van hatással a szavazati jog mértékére. Ettől eltérően is megállapodhatnak. A vállalkozási forma vonzó lehet egy alakuló cég számára, amennyiben a törzstőke eléri a 3 millió forintos összeghatárt, mivel a magánszemélyek csak a befektetett vagyonuk összegéig vonhatók felelősségre. Az alapítás akár illetékmentes is lehet az egyszerűsített elektronikus eljárással, csupán az ügyvéddel kapcsolatos költségek terhelik a tagokat a törzsbetéteken felül.

Részvénytársaság

A részvénytársaságok alaptőkéjét részvények képezik. Főként a nagyobb cégekre jellemző, azonban bizonyos tevékenységek mellett a vállalat nem is választhat más vállalkozási formát. Amennyiben például egy bank vagy biztosítási cég alapítása mellett döntünk, úgy kizárólag részvénytársaságban gondolkodhatunk. Elkülönítünk zártkörűen és nyilvánosan működő részvénytársaságokat. Egy Zrt. esetén az alapbetétek összege minimum 5 millió, míg egy Nyrt. esetén minimum 20 millió forintban van meghatározva. Mindkét esetben a pénzbeli vagy apport hozzájárulások mértékéig vonhatóak felelősségre a tagok, azonban egy nyilvánosan működő részvénytársaságnak részben vagy teljes egészében tőzsdei forgalomba kell bocsátania részvényeit, míg egy Zrt. esetén csak a tagok kereskedhetnek ezzel egymás között.

Offshore cég

Offshore cég alapításához két feltétel teljesítése fontos. Egyrészt az alapító állandó tartózkodási helye nem a cég bejegyzési helyének országában található, másrészt a gazdasági tevékenységét is döntő hányadában egy másik országban végzi. A polgári törvénykönyv alapján csak a legalább 50 százalékban magyar cég tulajdonában lévő és az alapítás szerinti országban legfeljebb 4,5 százalék nyereségadót fizető vállalkozások lehetnek offshore cégek. Magánszemély tulajdonos estén pedig fontos, hogy Magyarország ne álljon kettős adóztatást elkerülő megállapodásban ezzel a másik országgal, továbbá a nyereségadó ne haladja meg a 9 százalékot.

Ahogyan cikkünkből is kitűnik, bőven akad választási lehetőség, ezért azt javasoljuk, hogy cégalapítás előtt mindenképpen kérd ki egy szaktanácsadó és könyvelő segítségét! Ezek a szakemberek - a vállalkozási forma kijelölésén túl - adóhatósági és adózási ügyekkel kapcsolatos tanácsot adhatnak, hogy képbe kerülj a cégre vonatkozó közterhekkel, illetékekkel és jogszabályi előírásokkal.

Amennyiben létrehoztad vállalkozásodat, úgy a kezdő cégek számára is optimális Plutius ERP segítségedre lesz vállalati ügyeid gördülékeny kezelésében.

PRÓBÁLD KI INGYEN!