A módosítás alapján bárki áttérhet átalányadózásra 2023-tól, a tárgyév előtti adóévben szerzett bevételeitől függetlenül, valamint a járulékbevallásokat is csak negyedévente szükséges beadni. Ugyanakkor az adott évet érintő értékhatárok nem változnak, így egy csakis kereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozó bevételei nem haladhatják meg a minimálbér ötvenszeresét. Több tevékenységet is folytató vállalkozó esetén ez a határ a minimálbér tízszerese. Egy váltás esetén a korábbi 4 évvel ellentétben most már 1 év után ismét visszatérhetünk az átalányadózási formára.
Annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozók éves bevételeinek időszakos eloszlása ne legyen akkora hatással az adó összegére, göngyölítéses adófizetési szabályt állapítottak meg a szociális hozzájárulási adó mértékének meghatározására.
Az eddig hatályban lévő három típusú iparűzési adó megállapítási módot egy módszerre egyszerűsítették. Ennek feltétele, hogy az adóalany éves bevétele ne haladja meg a 25 milliós határt. Egyéni vállalkozó, kiskereskedő és átalányadózó esetén ez a korlát 120 millió forint.
Az adó alapja kisvállalkozóknál sávosan meghatározott az adott évi keresetétől függően. Ha a bevételek nem haladják meg a 12 millió forintot, akkor az adóalapot 2,5 millió forintban, 12 és 18 millió forint között 6 millió forintban, míg 18 és 25 millió között – továbbá átalányadózó és kiskereskedő esetén 120 millió forintig – 8,5 millió forintban rögzítették. Az adót a tárgyévet követő év májusának végéig vagyunk kötelesek kiegyenlíteni a bevallás beadása nélkül.
2023 év végéig meghosszabbították a reklámadó fizetésére vonatkozó mentességet.
Az eljárási illetéket 2024 január 1-től csak átutalással és készpénzátutalási megbízással lehet megfizetni. A megvásárolt illetékbélyegeket 2029. december 31-ig lesz lehetőségünk visszaváltani.
A Magyar Államkincstár által teljesített diákhitel folyósításához kapcsolódó megbízások pénzügyi tranzakciós illetékmentességet kaptak.
Változtak a foglalkoztatási szabályok külföldi munkavállalók esetén. A rövidebb időtartamra vonatkozó foglalkoztatás kritériuma, hogy az alkalmazott rendelkezzen adóazonosító jellel. Továbbá a felsőoktatási intézményeknek és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak elegendő a munkába állást követő 30 napon belül bejelenteniük a külföldi munkavállalókat az adóhatóság felé, ezzel is egyszerűsítve az adminisztrációt és az ügyintézést.