Divatba jön a KIVA

Meghosszabbították a törlesztési moratóriumot

2020.10.26.

Kamatmentes hitel kisvállalkozásoknak

2021.02.17.

2021.02.10.

Divatba jön a KIVA?

Jelentősen megnőhet azon vállalkozások száma, akik 2021-ben a kisvállalkozási adót (KIVA) választják.

Nem is csoda, hiszen a kormány 2021. január 1-jétől olyan könnyítéseket jelentett be, melyek az eddiginél jelentősen kedvezőbb feltételeket biztosítanak.

2021. január 1-jétől az alábbi változások lépnek életbe:

I a kisvállalati adó mértéke a jelenlegi 12%-ról 11%-ra csökken

I a bevételi értékhatárt a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra növelik

I a kilépésit értékhatárt háromról hatmilliárd forintra növelik

KI LEHET KIVÁS?

I egyéni cég,

I közkereseti társaság,

I betéti társaság,

I korlátolt felelősségű társaság,

I zártkörűen működő részvénytársaság,

I ügyvédi iroda,

I és közjegyzői iroda is, amennyiben beleférnek a jogszabály által meghatározott határértékekbe.

A legnagyobb buktatót a KIVA választásánál általában az jelenti, hogy az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen kell figyelembe venni. Ezért fontos körültekintően megvizsgálni a jogosultságot, az áttérés minden esetben egyedi mérlegelést igényel

– mondta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

MIÉRT JÓ A KIVA?

A KIVA egy egyszerűsített adónem, amely az alábbi három, vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki:

I 15,5%-os szociális hozzájárulási adó

I 1,5%-os a szakképzési hozzájárulás

I 9%-os társasági adót  

„Az adó alapja a személyi jellegű kifizetések tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel. Előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos adókulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére. Gyakorlatilag csak a személyi jellegű kifizetések összege után kell az adót megfizetni, ha nincs osztalékfizetés, vagy a társaság tőkéjének a tulajdonoshoz történő visszajuttatása, és a mérlegben kimutatott készpénzállomány szintje is alacsony. Az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított, vagyis a ki nem osztott nyereséget ne terhelje adókötelezettség, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál.“ - írja cikkében a profitline.hu.