Átalányadó és más adónemek kata helyett

Átalányadó és egyéb adózási lehetőségek kata helyett

Valószínűleg több százezer kisvállalkozó keresgél a napokban új vállalkozási formát, miután az új kata-törvényt július közepén váratlanul hatályba léptették.

Ennek értelmében ugyanis rengeteg volt kisadózó vállalkozó esik ki az új kata rendszeréből, hiszen vagy mellékállásban vagy cégeknek (is) dolgoztak. Mivel a katázás eddigi formájában megszűnik a hónap végén (2022. augusztus 31-ével), már nincs sok ideje eldönteni az érintetteknek, milyen módon szeretnék tovább vinni a vállalkozásukat.

Mit választhatnak a régi katából kieső egyéni vállalkozók?

A legtöbb esetben hangoztatott alternatíva az átalányadózás lehet, de több adózási mód közül választhatnak az ev-k. Minden esetben egyénileg kell mérlegelni, melyik számunkra az optimális, de az tény, hogy a kata egyszerű adminisztrációjával és alacsony adóterheivel egyik sem versenyezhet. Most sorra vesszük a főbb lehetőségeket - kifejezetten egyéni vállalkozói szemszögből.

Vállalkozói személyi jövedelemadó

A vállalkozói jövedelemadózás gyakorlatilag egy nyereségadó, nehézségét az adja, hogy valódi költségelszámolással működik az átalányadózással ellentétben, tehát a költségszámlákat gyűjteni kell, és viszonylag sok adó és járulék terheli. A kivét, ami a vállalkozó rendszeres „fizetése”, egyben a nyereséget csökkentő költség: ez után 15%-os személyi jövedelemadót, 13%-os szociális hozzájárulási adót és 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Az esetleges nyereséget 9%-os szja terheli, a megmaradó összeg pedig a vállalkozói osztalékalap, amely után szintén 15%-os szja-t és 13%-os szochót kell fizetni.

A NAV kiadott egy információs füzetet is azoknak, akik a vállalkozói személyi jövedelemadó mellett döntenének.

Ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás)

A napokban jelent meg egy friss kormányrendelet, ami vonzóbbá tette az ekhózást. Hozzá kell tenni, hogy ez az adózási forma csak meghatározott területeken, speciális munkakörben dolgozó vállalkozóknak jelent „menekülő útvonalat” a kata után. Ide tartoznak a média, művészet és sporttal kapcsolatos foglalkozások művelői (pl. a filmes, tévés és színházi szakmák, az íráshoz, újságíráshoz, könyvkiadáshoz köthető és egyéb kulturális, művészeti tevékenységek, valamint a hivatásos sportolói, edzői, tevékenység is).

A törvényben meghatározott foglalkozások művelői akkor választhatják az ekhót,  ha van olyan bevételük is, ami után az általános szabályok szerint fizetik meg a közterheket.

Ilyen jövedelem származhat

• munkaviszonyból,
• egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivétből,
• társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértékéből
• egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenértékből.

A NAV erről az adózási formáról is közzétett egy digitális információs anyagot.

Átalányadózás

Átalányadót választhat egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő, lényegi eleme, hogy bevételi nyilvántartást vezet (mint a katában), de költségszámlákat nem.

Az átalányadózók tételes költségelszámolás helyett tevékenységüktől függően költségátalánnyal csökkenthetik a személyi jövedelemadó alapjukat, és az így mérsékelt adóalap után fizetik be az szja-t, a TB-járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A költséghányad azonban vállalkozói tevékenységtől függ.

90 %-os költséghányad érvényesítése: kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők

80%-os költséghányad érvényesítése: kizárólagos tevékenységként folytatják az alábbiak valamelyikét:

• mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, bányászati termék-előállítás, illetve szolgáltatás nyújtás, továbbá építőipari kivitelezés,
• ipari gép-, berendezés-, eszköz-, gépjárműjavítás, személyi, háztartási cikk javítás, épületgépészeti berendezések javítása,
• a taxisok, egyéb szárazföldi személyszállítás, illetve közúti áruszállítás,
• számítógép és kommunikációs eszközök javítása,
• fényképészet,
• textil, szőrme mosás, tisztítás, fodrászat, szépségápolás, hobbiállat-gondozás,
• vendéglátás

40 %-os költséghányad érvényesítése: minden más vállalkozói tevékenység esetén

A NAV  információs füzete az átalányadózás részleteiről szintén elérhető az adóhivatal honlapján.

A katához hasonlóan itt is létezik bevételi nyilvántartás vezetés és bevételi értékhatár: ez alapesetben a minimálbér tízszerese, azaz 2022-ben évi 24 millió forint. Ha a vállalkozó kizárólag kiskereskedelemmel foglalkozik, akkor a minimálbér ötvenszerese, azaz az idén 120 millió forint.

Az eddigi katás vállalkozók egy adóval, azaz a katával letudták valamennyi adó és járulékfizetési kötelezettségüket, ami többnyire 50.000 Ft adóterhet jelentett. Emellett bevételi nyilvántartást kellett csak vezetniük, de egyéb adminisztrációs- és havi bevallási kötelezettségük nem volt. (Ez így marad azon új katások számára, akik a szeptember 1-jével hatályos feltételeknek megfelelnek)

Az átalányadózó vállalkozók ezzel szemben személyi jövedelemadót, TB-járulékot és szociális hozzájárulási adót is kötelesek fizetni és mindezt havi szinten be is kell vallani az éves szja-bevalláson felül: az adminisztrációs teher tehát egyértelműen nő. Ráadásul az adó- és járulékköltségek emelkedése sok eddigi katást fog érinteni bizonyos bevételi határ fölött, az adóterhek kiszámítása sem olyan egyszerű…

Éppen ezért készítettünk egy átalányadó kalkulátort (hivatalos NAV táblázatnak megfelelően), hogy egyszerűen kiszámíthasd, milyen bevétel esetén milyen adó- és járulékterhekre számíthatsz.

ÁTALÁNYADÓ KALKULÁTOR